A kolónia jelenleg hat fiókával gyarapodott, de a madarak még további tíz tojáson ülnek.
A Nyíregyházi Állatpark Madárvilág óriásröpdéjében a chilei (Phoenicopterus chilensis) és rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) is sikeresen szaporodnak, ráadásul egy közös csapatban, hiszen a flamingófélék a természetben is hatalmas kolóniákban költenek. A szaporodás sikerének kulcsa éppen ez az életmód: a párok egyszerre kezdenek fészket építeni, tojást rakni és fiókát nevelni, így a kis flamingók szinte egy időben kelnek ki.
Aki ellátogat a Nyíregyházi Állatpark Madárvilág bemutatójába, közelről is megfigyelheti a jellegzetes, iszapból épített kúpszerű fészkeket, amelyekben egy-egy tojást a tojó és a hím felváltva költ mintegy egy hónapon át.
A frissen kikelt flamingófiókák egészen másképp néznek ki, mint rózsaszín tollazatú szüleik. Testüket puha, szürkésfehér pehely borítja, csőrük még egyenes, így eleinte nem képesek kiszűrni a vízből a táplálékot úgy, mint a kifejlett madarak. Az első hetekben a szülők egy különlegesen tápanyagdús váladékkal, az úgynevezett begytejjel táplálják őket.
A vadon élő flamingók sekély tavakban és lagúnákban keresik táplálékukat. Jellegzetes, lefelé hajló csőrüket fejjel lefelé tartva a vízbe merítik, nyelvük segítségével pedig átpumpálják rajta a vizet. A csőr belső részén található finom szűrőlemezek kiszűrik az apró rákokat, rovarlárvákat, puhatestűeket, algákat és más parányi vízi élőlényeket. Ezek közül különösen a karotinoidokban gazdag apró rákfélék felelősek a flamingók jellegzetes rózsaszín tollazatáért.
Ahogy cseperednek, a fiókák csőre fokozatosan elnyeri jellegzetes formáját, és egyre ügyesebben sajátítják el ezt a különleges táplálékszerzési módot. Egyre többet mozognak, ismerkednek a vízi környezettel, miközben szüleik folyamatosan szemmel tartják őket.
Mindenképpen érdemes ellátogatni a Madárvilágba, hiszen ennek a különleges időszaknak lehetnek szemtanúi, és testközelből figyelhetik meg, hogyan fejlődnek a flamingófiókák.
fotó: MTI / Balázs Attila
