Mivel a Viktória ház elsősorban Dél-Amerika élővilágát mutatja be, mindenképpen szerettük volna bemutatni valamelyik karmosmajom fajt, hiszen az esőerdők jellegzetes lakói. A császárbajszú tamarinok( Saguinus imperator) talán a leglátványosabbak, tekintélyes bajszuknak köszönhetően, de a kifutójuk melletti információs paneleken betekintést nyerhetünk a karmosmajom- félék formagazdagságába is hiszen 20 fajukkal, s 39 alfajukkal a főemlősök leggazdagabb csoportjai közé tartoznak.
A bemutatott majmocskák II. Vilmos császár tekintélyes bajsza után kapták a nevüket. 1907-ben, amikor felfedezték, még csak elejtett példányokat ismertek, s hosszú, lelógó bajuszát a preparátorok felfelé kunkorították, mivel azt feltételezték, hogy a bajusz vég felfelé áll, csakúgy mint a német császáré. A tévedésre néhány év múlva jöttek csak rá, amikor már élő egyedeket is láttak, az állaton azonban rajta ragadt a császárbajszú tamarin név.
Ezek kis testű állatok, mindösszesen 25 cm hosszúak. Peru, Brazília és Bolívia erdőségeiben csoportokban élnek s főként a magasabb fákon mozognak. Kis méretük miatt ki tudnak mászni a vékonyabb ágakra is.
Túlnyomórészt gyümölcsökkel, fák nedvével és nektárral táplálkoznak, de fehérjeigényüket a rovarokból fedezik.
Az Angliából érkezett tamarinok az úgynevezett karmosmajmok közé tartoznak, amelyek nevüket arról kapták, hogy a hátsó láb nagyujját kivéve az összes ujjukon karmok nőnek köröm helyett. Erre azért van szükségük, mert apró termetük miatt az ágakat nem tudják ujjukkal átfogni, így éles karmaikkal kapaszkodnak a fák kérgébe.
Velük együtt 5 karmosmajom faj látható Nyíregyházán, hiszen fehérarcú selyemmajom, liszt- , vöröskezű-, és fehérajkú tamarin is bemutatásra kerül a park Trópusi házában.
